Szociális segítés
Az elemi rehabilitációban a szociális segítés a látássérült személy társadalomba történő be-
illetve visszailleszkedését segíti, támogatja. A rehabilitációs folyamat magára a látássérült
személyre, illetve a közvetlen és tágabb környezetére fókuszál, melynek célja a szociális
kompetenciák, képességek és készségek erősítése, valamint a társadalmi pozíció szinten
tartása és javítása. Ez a folyamat az egyén aktivitására épül, nagyon fontos hozzá a kliens
pozitív hozzáállása. A rehabilitációs tevékenység akkor tekinthető sikeresnek, ha az egyén
problémamegoldó képessége fejlődik, képes az önállóságra, felelősségteljes döntések
meghozatalára, életkörülményeinek helyreállítására.
Rehabilitációs felmérés
A szolgáltatásba való belépéskor a kliens rehabilitációs igényeihez kapcsolódó, több területet
átfogó, komplex felmérés, melyben a szakemberek feltérképezik a kliens adottságait,
képességeit és jövőbeli terveit, szociális és támogató környezeti hátterét és ezek segítségével
állítanak össze olyan rehabilitációs tervet, mely az igények megvalósulását segíti a kliens
egyéni haladási ütemében.
Rehabilitációs intervenció
A rehabilitációs intervenció olyan gyors beavatkozás, ami nem igényel hosszabb
rehabilitációs oktatást: alkalmi jellegű, a kliens igényeihez alkalmazkodó szolgáltatás.
Ez lehet:
– segédeszköz kipróbálása
– megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodás segítése
– felvilágosítás, tanácsadás, továbbirányítás
– krízisintervenció
– útvonaltanítás
Funkcionális látásvizsgálat
A funkcionális látásvizsgálat nem tekinthető orvosi vizsgálatnak, a funkcionális
látásvizsgálatot pedagógiai céllal végezzük. Ez a vizsgálat az élet különböző területeit
figyelembe véve azt méri, hogy mennyi és milyen jellegű az a látásteljesítmény, amellyel a
kliens rendelkezik.
Funkcionális látásvizsgálatra jelentkezhetnek a súlyosan és kevésbé súlyosan látássérült
fiatalok és felnőttek, valamint a látásukat felnőttkorban elveszítő személyek és mindazok,
akiknek szembetegsége progrediáló jellegű, azaz romló tendenciát mutat. Jelentkezhetnek
olyan látássérült emberek is, akik korábban már részt vettek funkcionális látásvizsgálaton, és
szeretnének visszajelzést kapni maradványlátásuk aktuális állapotáról.
A funkcionális látásvizsgálat alkalmával a gyógypedagógus többek között rákérdez arra, hogy
a kliens:
családtagjait, ismerőseit milyen távolságról ismeri fel arcukról, esetleg alakjukról, –
mozgásukról, jellemző ruházatukról stb.
A funkcionális látásvizsgálat irányul a közeli és távoli vízus mérésére, a színlátás esetleges
sérülésére, a látótér épségének meghatározására, a kontrasztélesség csökkenésére, annak
mértékére.
A funkcionális látásvizsgálat eredményeit felhasználva állítjuk össze a rehabilitációs terveket,
és valósítjuk meg a rehabilitációs folyamatot.
- közlekedése során időben észreveszi-e például a szintkülönbségeket, a kültéri
akadályokat, jelent-e problémát számára az úttesten történő átkelés, a feliratok
elolvasása, a járműveken utazás, a fényviszonyok változásai; - tud-e még olvasni, ha igen, milyen típusú, méretű betűket, milyen terjedelmű
szövegeket tud elolvasni kényelmesen; - használ-e szemüveget, vagy valamilyen optikai segédeszközt? Ha igen, mit és milyen
tevékenységhez; - tapasztalja-e, hogy egyes mindennapos tevékenységek során jelenlegi
látásteljesítménye nehézséget okoz feladatai ellátásában; - ha szokott televíziót nézni, mekkora a képernyő, és milyen távolságból nézi, mi az,
amit még lát a képernyőn; - tudja-e használni kézírását jegyzetelésre, aláírásra, nyomtatványok, csekkek
kitöltésére, vissza tudja-e olvasni a saját kézírását; - családtagjait, ismerőseit milyen távolságról ismeri fel arcukról, esetleg alakjukról, – mozgásukról, jellemző ruházatukról stb.
A funkcionális látásvizsgálat irányul a közeli és távoli vízus mérésére, a színlátás esetleges
sérülésére, a látótér épségének meghatározására, a kontrasztélesség csökkenésére, annak
mértékére.
A funkcionális látásvizsgálat eredményeit felhasználva állítjuk össze a rehabilitációs terveket,
és valósítjuk meg a rehabilitációs folyamatot.
Látástréning
A látástréning célja, hogy a meglévő látásteljesítményt felhasználva újra tanítsunk bizonyos
képességeket, és ezeket készségszintre hozzuk. Ide tartozik a különböző optikai eszközök
tanítása, valamint a látott információk újra értelmezése és beépítése a mindennapok
tevékenységeibe.
Tájékozódás és közlekedés
A látás sérülése vagy hiánya az embereket elsősorban az önálló közlekedésben korlátozza. A
modul célja az, hogy a látássérült személy megtanuljon úticéljához önálló és biztonságos
módon eljutni.
A tájékozódás és közlekedés tanulását ajánljuk a vak és aliglátó fiataloknak, valamint a
látásukat felnőttkorban elveszítő személyeknek és mindazoknak, akiknek szembetegsége
progrediáló jellegű, azaz romló tendenciát mutat.
Jelentkezhetnek olyan látássérült emberek is, akik korábban már tanultak közlekedni, és
előzetesen elsajátított ismereteiket szeretnék feleleveníteni és/vagy bővíteni.
A tájékozódás és közlekedés modul részét képezi a beltéri és kültéri tájékozódásra oktatás.
Szükség esetén a kliens először megtanul egy adott helyiségben (szobában, konyhában stb.),
egy adott épületegységen/épületen belül közlekedni, figyelmet fordítva a folyosókon az ajtók,
ablakok elhelyezkedésére, nyitott/csukott nyílászárók észlelésére, küszöbökre, emeletek
közötti tájékozódásra, a lépcsőn járás technikájára.
A kültéri tájékozódás összetett tanulási folyamat. A kliens megtanulja tudatosan felfedezni, és
alkalmazni azokat a közlekedését segítő támpontokat, amelyek az adott útvonalat jellemzik.
Támpontul szolgálhat:a járdafelszín változása, a különböző tereptárgyak stb. Támpontok
lehetnek a macskaköves vagy sima járdafelületek, járdaszegélyek, tereptárgyak (oszlopok,
megállók, kukák), épületek (bejáratok, lépcsők), vezetővonalak (fűsáv, járdaszegély, épület,
kerítés, fal, lámpasor), átkelések (sarok, zebra, jelzőlámpa, sávok, parkolók, közlekedő
járművek), feliratok (utcanév, tábla, üzletek, járatszámok).
A tanulás során, igény szerint, kitérünk a fényviszonyok változásaihoz (erős napfény, aluljáró,
szürkület, éjszaka) való alkalmazkodás lehetőségeire is. A közlekedésórák keretében a
szükség szerint megfelelő segédeszköz (például fehér bot típusa) kiválasztása is megtörténik.
A kliens a mozgástréning során megtanul tájékozódni belső és külső térben, elsajátítja az
önálló közlekedéshez szükséges technikákat, ismereteket – különböző intenzitású
helyszíneken, tömegközlekedési eszközök használatával.
Megtanulhat a korábban ismerős helyeken (bolt, posta, cukrászda) ismét önállóan közlekedni.
A tájékozódás és közlekedés tanítását személyre szabottan végezzük. Figyelembe vesszük a
tanuló mentális képességeit, ha van, látásmaradványát, fizikai adottságait és terhelhetőségét,
továbbá motiváltságát.
A tájékozódás és közlekedés oktatás során a tanár és a tanuló mindvégig azért dolgozik, hogy
a tanuló által előzetesen megfogalmazott célkitűzések minél teljesebb mértékben
megvalósuljanak.
Mindennapos tevékenységek és életvitelt segítő eszközök tanítása
A látássérült emberek számára az élet úgynevezett mindennapos tevékenységei gyakran
jelentenek kihívást, akár megoldhatatlannak látszó problémát is. Látás nélkül elkészíteni egy
csésze teát úgy, hogy kezüket ne forrázzák le, vagy kiválasztani az egymáshoz színben és
fazonban is jól illeszkedő ruhadarabokat, esetleg felporszívózni a szobát, vagy akár
kártyajátékot, társasjátékot játszani családtagokkal, barátokkal, komoly feladat lehet. Ezért a
látássérült személy sokszor elbátortalanodik, elveszíti önbizalmát, megtapasztalja saját
önállótlanságát.
A látássérült emberek számára is elengedhetetlenül fontos, hogy az élet mindennapi
tevékenységeiben, ügyintézéseiben minél önállóbban tudjanak helyt állni, és a
foglalkozásokon elsajátított speciális technikák/módszerek és eszközök alkalmazásával
csökkenteni tudják mások segítségére szorultságuk mértékét. Ezért a mindennapos
tevékenységek modul egyes területeinek elsajátítását feltétlenül ajánljuk a gyermekkoruktól
látássérült felnőtteknek, továbbá a látásukat felnőttkorban elvesztő személyeknek, illetve
azoknak is, akiknek a szembetegsége progrediáló jellegű, azaz romló tendenciát mutat.
Mindennapos tevékenységek tanulására jelentkezhetnek olyan látássérült személyek is, akik
már korábban tanultak mindennapos tevékenységeket, és előzetesen elsajátított ismereteiket
szeretnék feleleveníteni és/vagy bővíteni.
A mindennapos tevékenységek tanítása/újratanítása témakörei szerteágazóak, és mindennapi
szükségleteinkhez szorosan kötődnek. A foglalkozásokon résztvevők olyan speciális
technikákkal, módszerekkel, valamint eszközökkel ismerkedhetnek meg, amelyek
alkalmazásával könnyebben oldhatják meg például az alábbi tevékenységcsoportba sorolható
feladatokat:
- személyes higiénia, például: hajviselet, körömápolás;
- egészségügyi ismeretek, például: gyógyszeradagolás, vérnyomásmérés, lázmérés;
- adagolás, mérés, például: idő-, hossz- és súlymérés;
- szortírozás, mosás, teregetés, vasalás;
- varrás, például: tűbefűzés, gombfelvarrás;
- takarítás, például: sepregetés, porszívózás, ablaktisztítás;
- pénzkezelés, például: fémpénzek és papírpénzek megkülönböztetése;
- továbbá jelölések , Iratrendezés, Kommunikációs eszközök használata, Elektromos
eszközök használata, Étkezés, Bevásárlás, Konyhai alaptechnikák, ételkészítés,
Növény- és állatgondozás, Babaápolás, Aláírás (sablon használata), Szabadidős
tevékenységek (adaptált társasjátékok).
A mindennapos tevékenységek oktatását személyre szabottan végezzük. Figyelembe vesszük
a tanuló mentális képességeit, ha van, látásmaradványát, fizikai adottságait és terhelhetőségét,
továbbá motiváltságát. Az elsajátítandó tevékenységek során mindig támaszkodunk a tanuló
előismereteire.
A mindennapos tevékenységek oktatása során a tanár és a tanuló mindvégig azért dolgozik,
hogy a tanuló által előzetesen megfogalmazott célkitűzések minél teljesebb mértékben
megvalósuljanak.
Kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása
A kommunikációs és számítástechnikai eszközök modul keretében a látássérült személyek
elsajátíthatják az okos telefonok, az iPhone készülékek és természetesen a számítógépek
használatának fortélyait.
A kommunikációs és számítástechnikai eszközök tanulását ajánljuk a vak és aliglátó
fiataloknak, valamint a látásukat felnőttkorban elveszítő személyeknek és mindazoknak,
akiknek szembetegsége progrediáló jellegű, azaz romló tendenciát mutat.
Jelentkezhetnek olyan látássérült emberek is, akik korábban már részt vettek
informatikaképzésben, és előzetesen elsajátított ismereteiket szeretnék feleleveníteni és/vagy
bővíteni.
A kommunikációs és számítástechnikai eszközök modul első lépéseként a tanár többek között
felméri, hogy a tanuló:
- vett-e részt korábban informatikai képzésen, és ha igen, mit tanult;
- melyek azok az eszközök és szoftverek, amelyek használatát meg kívánja tanulni és
milyen célból stb.
Napjainkban a mobiltelefon használata az egyik legnépszerűbb téma a látássérült emberek
körében, ezen belül is sokan elsősorban az iPhone készülékek használatát szeretnék
elsajátítani, mivel ezen eszközökre készített alkalmazások a látássérült személyek önállóbb
életvitelét nagyon jól segítik, legyen szó a banki tranzakciók kezeléséről, a közlekedésről, a
pénz- és dokumentum felismerésről, Facebook használatról, könyvolvasásról, jegyzetek
készítéséről, kapcsolattartásról. Egy ilyen eszköz segítségével a látássérült ember szinte
minden feladatot akadálymentesen el tud végezni.
Az iPhone készülékek és mobiltelefonok mellett a számítógép használatának megtanulása is
elengedhetetlenül fontos a nem vagy rosszul látó emberek számára. Ez egy időigényesebb
tanulási folyamat, de megéri a fáradságot, mert, ha előzetesen sikerül megtanulni és
begyakorolni a tízujjas gépírás technikáját, akkor már könnyebben tudja a tanuló elsajátítani a
fájlkezelés, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az e-mailküldés és az internethasználat
alapjait. Ezek az informatikai alapismeretek a sikeresebb munkavállalás lehetőségét is
megnyitják a látássérült emberek számára.
A szórakoztató tartalmak akadálymentes kezelésének elsajátítása is hasznos ismeret, mivel a
felnőtt emberek mentális egészségének megtartásához az igényes kikapcsolódás is
elengedhetetlenül fontos. Napjainkban már elérhetőek olyan játékok, médialejátszó
alkalmazások, streaming oldalak, amelyeket látássérültként is akadálymentesen lehet
használni.
A kommunikációs és számítástechnikai eszközök tanítását személyre szabottan végezzük.
Figyelembe vesszük a tanuló mentális képességeit, ha van, látásmaradványát, fizikai
adottságait és terhelhetőségét, továbbá motiváltságát.
A kommunikációs és számítástechnikai eszközök modul oktatása során a tanár és a kliens
mindvégig azért dolgozik, hogy a kliens által előzetesen megfogalmazott célkitűzések minél
teljesebb mértékben megvalósuljanak.
Adaptált gépírás oktatása
A számítógép 105 gombos billentyűzetével való megismerkedés és az úgynevezett vakon
gépelés, azaz tízujjas gépírás elsajátítása mintegy előfeltétele az informatikaoktatásnak, hiszen
a látássérült emberek a számítógépet nem egérrel használják, hanem különböző
billentyűkombinációk segítségével vezérlik. Ezért a gépírás elsajátítását feltétlenül ajánljuk a
vak és aliglátó fiataloknak, továbbá a látásukat felnőttkorban elveszítő személyeknek és
mindazoknak, akiknek a szembetegsége progrediáló jellegű, azaz romló tendenciát mutat.
Gépírástanulásra jelentkezhetnek olyan látássérült személyek is, akik korábban már tanultak
gépírást, és előzetesen elsajátított ismereteiket szeretnék feleleveníteni és/vagy bővíteni.
A gépírásoktatás során a tanuló először megismerkedik a számítógépes billentyűzet
gombjainak elhelyezkedésével, majd az úgynevezett nagy mezőbe tartozó betűk, írásjelek,
számok és speciális billentyűk használatával.
A tanulási folyamat végére elsajátítja a 10ujjas gépírást, ami által egyfajta kommunikációs
képességre is szert tesz, hiszen amit eddig hagyományos íróeszközökkel (tollal, ceruzával)
nem tudott leírni, azt most már képes lesz legépelni.
A gépírásoktatást személyre szabottan végezzük. Figyelembe vesszük a tanuló mentális
képességeit, fizikai adottságait és terhelhetőségét, továbbá motiváltságát. A tízujjas gépírás
szempontjából nagyon fontos a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgásképessége, izomereje,
esetleges ízületi problémák vagy egyéb tanulást nehezítő tényezők számításba vétele.
A gépírásoktatás során a tanár és a tanuló mindvégig azért dolgozik, hogy a tanuló által
előzetesen megfogalmazott célkitűzések minél teljesebb mértékben megvalósuljanak.
Tapintható írás-olvasás tanítása
A Braille-írás-olvasás ismerete a 21. században élő látássérült személyek számára is fontos
tudás, a tanulást, a munkavégzést és az önállóbb életvitelt hatékonyan segíti, a szabadidős
tevékenységek lehetőségeit gazdagítja. Ezért a Braille-írás elsajátítását ajánljuk a vak és
aliglátó fiataloknak, valamint a látásukat felnőttkorban elveszítő személyeknek és
mindazoknak, akiknek szembetegsége progrediáló jellegű, azaz romló tendenciát mutat.
Braille-oktatásra jelentkezhetnek olyan látássérült emberek is, akik korábban már tanultak
pontírást, és előzőleg tanult ismereteiket szeretnék feleleveníteni és/vagy bővíteni.
A Braille-írás-olvasás nem versenytársa a hiper-szuper kommunikációs és számítástechnikai,
illetve egyéb beszélő eszközöknek/segédeszközöknek, hanem azok mellett, illetve azokkal
együtt rendkívül praktikus és hasznos segítőtársa a látássérült embernek.
A Braille-oktatás során a tanuló először megismerkedik a hatpontrendszer logikájával, majd a
Braille-írógép részeivel, a gépelés technikájával, valamint a Braille-ábécéskönyvvel. Ezt
követően lépésről lépésre haladva elsajátítja a magyar Braille-ábécé betűinek írását és
olvasását, megtanulja a leggyakoribb írásjelek pontszámát, a számok képzésének módját,
végül pedig igény szerint megismerkedhet a Braille-tábla és pontozó, valamint a Braille-
kijelző használatával, továbbá néhány Braille-alapú társasjátékkal. Ilyen adaptált játék például
a Braille-sudoku és a Braille-scrabble vagy néhány, pontírásos jelöléssel ellátott kártyajáték.
A Braille-kijelző számítógéphez is, iPhone készülékhez is csatlakoztatható, a tanulást, a
munkavégzést és a szórakozást is hatékonyan segítő eszköz. A Braille-kijelző által az önálló
olvasás élményét újra megtapasztalhatják a látássérült emberek. Továbbá a pontírás készség
szintű ismerete megkönnyíti az iPhone készülékeken a különböző szerkesztőmezőkbe történő
begépelést is, tehát a Braille-írás ismerete túlmutat önmagán, a hagyományos felhasználási
módon.
A Braille-oktatást személyre szabottan végezzük. Figyelembe vesszük a tanuló mentális
képességeit, fizikai adottságait és terhelhetőségét, továbbá motiváltságát.
A Braille-írás tapintás útján történő sikeres elsajátítását nagy mértékben befolyásolja a
tapintási készség fejlettsége, amely felnőttkorban a tudatos és célirányos gyakorlás által
fejleszthető. Ehhez különböző tapintásfejlesztő eszközöket használunk.
A Braille-írógépen történő gépelés szempontjából nagyon fontos a karok, csuklók, kezek és
ujjak mozgásképessége, izomereje, esetleges ízületi problémák vagy egyéb tanulást nehezítő
tényezők számításba vétele.
A Braille-oktatás során a tanár és a tanuló mindvégig azért dolgozik, hogy a tanuló által
előzetesen megfogalmazott célkitűzések minél teljesebb mértékben megvalósuljanak.
Esetkezelés és klienskoordináció
A klienskoordinátor részt vesz a leendő ügyfelek felkutatásában, bevonásában. Feladatai a
szolgáltatási igények felmérése, a megfelelő szolgáltatási elem ajánlása és a kliens végig
vezetése az elemi rehabilitációs szolgáltatás folyamatában, illetve az ügyféldokumentáció
naprakész vezetése.
