“elmúltam 18 éves”

Maja:
Az idő múlása sokszor hihetetlennek tűnő valóság, melyet tapasztalok a
fiaim felcseperedésén. Most viszont arra kellett rádöbbennem, hogy a
szívemnek oly kedves VGYSE már fel is nőtt!

Felnőtt, hiszen ma 18 éve annak, hogy a megalapításáról döntöttünk.
Nehéz szülés volt, mivel a jóakarókból mindig akadt elég, időnként több
is a kelleténél!

A járni tanulás botladozva ment, de minden fenékre pottyanás, valamint
arcra esés után fel kellett állni és folytatni a kijelölt utadat.

Már korán szembetűnő volt, hogy van benned valami, ami megfogja az
embereket, ami átsegít az akadályok leküzdésén, ami kitartást, valamint
erőt ad.

A hit, szeretet, barátság, elhivatottság. Ez a titkod!

Az iskolákat szépen kijártad, a tanítómester alaposan felkészített a
nagybetűs életre.

Most már elég nagy és erős lettél ahhoz, hogy megállj a lábadon!

Ez a torta jelképezi, sokszínűségedet, dinamizmusodat, energikusságodat,
optimizmusodat, kreatívitásodat, illetve vidámságodat. Persze nem
tökéletes, de éppen így kerek!

Isten éltessen sokáig VGYSE, jó, hogy vagy nekünk!

Sanyi:
VGYSE-mese
Csak 18 éven felülieknek!

Nagy ünnepre keltünk, mosolyog a lelkünk,
Hogy tizennyolc évet együtt megérhettünk.
Lelkesen dolgozva rohantak az évek,
Jobbnál jobb ötletek valósággá értek.

Frakcióként kezdtük a megyét elhagyva,
Sportegyesületként léptünk a porondra.
Sajnos a tagjaink néha cserélődtek,
Hűtlen Madárkaként tőlünk elrepültek.

Pedig Pető Tibit tőlünk vették férjnek,
Árpád, Józsi atya meg elköltözének.
Maradt a kemény mag, az élen Majával,
S kibővülve az ő tágabb családjával.

Főnökasszonyunknak a kis VGYSE
Olyan, mintha lenne a saját gyermeke.
Csörgőlabdaedzés, kirándulás, Necsak –
Egyetlen programba se tört el a bicsak!

Fiaink Szatmárba jártak vitézkedni,
Majd a meccsek után jó bőven nyakalni.
Fő vitéz volt Pisti, fütyijét is rázta,
Videó is őrzi jeles tettét mára.

A néma Bencének is megjött a szava,
Amint a szatmári szilvát megkóstolta.
Majd a számítógép bejött életünkbe,
S Erika az alaptestét is beüzemelte.

Röpültek az évek, a profil változott:
Sport mellé egyletünk már munkát is adott.
Új tagjaink jöttek, sok régi megmaradt,
Pesti távmunkától Krisztián megdagadt.

Van, aki dolgozik, s van, aki elszalad,
Munkavégzés helyett inkább dalra fakad.
Leglelkesebb Kata, be nem áll a szája,
Így hat ösztönzőleg másik Erikánkra.

Felszolgálni kell, vagy menni tandemezni?
Soha nem kell nekik ezért könyörögni.
Kocsijával szállít, Ági mindig ott van…
Laci helyén is, ha munka kerül sorra.

Csütörtökön edzés, akkor ott lesz Ricsi,
A sportot közülünk zömében ő viszi.
Sütő Peti s Donát játszik Rebekával,
Kis Kata meg, ha kell, belefúj sípjába.

Tavaly jöttek hozzánk ketten a Bak lányok,
Segítőként hozták kedves apukájuk.
De sokan mások is tolják szekerünket,
Legfőképp Dorottya szolgálja ügyünket.

Fotó kell vagy logó, videó vagy plakát,
Az maga a csoda, ahogy mindent ellát.
Új pályázat készül. összeül a csapat,
Bence sziporkázik, és nagy sikert arat.

Sanyi gyakran morog, Erikára mérges,
Hogy mért nem kezeli profibban a gépet.
Maja meg csitítja, ha üres a szája,
Vagy nincs éppen neki telefonhívása.

Így telnek napjaink, most épp távmunkában,
Ezért koccinthat csak mindenki magában.
De azért éljetek tizennyolc évesek!
Barátság és jókedv kísérje éltetek!!!

Krisztián:
A kezdet.
Emlékszem még mikor csak tervben volt az egyesület alapítása.
Maja a volt munkahelyünkön győzködött minket, hogy milyen jó buli
lesz, és mennyire jó játék is a csörgőlabda.
Pető Tibi, és én persze még nem is hallottunk a csörgőlabdáról,
Maja viszont rávett minket, hogy játszunk egyet, aztán
Nekünk is megtetszett, és szívesen jártunk az edzésekre.
Nem kizárólag a sportolás miatt, hanem leginkább a jó társaság miatt.
Az edzések mindig nagyon jó hangulatban teltek, és utána nagy
bandázások voltak, főleg a Tália sörözőben. (ott tartottuk az edzés
utáni levezetést)
Majd ezután vetődött fel az ötlet, hogy alapítani kellene egy
egyesületet, mivel a szövetséggel nem lehetett együttműködni

Bence:
Hogy mit jelent számomra a VGYSE? Nem egyszerűen barátokat, inkább családot. De leginkább: Mindent.
Egyszerűen nem tudom elképzelni a világot VGYSE nélkül. Nem hiszem, hogy lenne nap, hogy így vagy úgy ne csinálnék valamit az Egyesülettel kapcsolatban, vagy ne gondolnék rá, vagy nem beszélnék valakivel a csapatból. De nekem ez így természetes.
Szerintem a VGYSE az egyik legjobb dolog, ami történhet az emberrel.
Még legalább 100-at nekünk, Veletek! – Bence Baranyi társaságában.

Dorottya:
2013 óta vagyok VGYSE csapatának tagja és azóta az egyesület céljait a saját céljaimnak is érzem: többek között integráció, érzékenyítés, tanulási, sportolási és szabadidős lehetőségek nyújtása a látássérültek számára.
A fővárosi tanulmányaim ellenére is napi kapcsolatban állok az egyesület tagjaival, akik már szinte a családommá váltak. Tudom, hogy mindig számíthatok rájuk, és számtalan kedves emlék köt hozzájuk.

Kata:
Ez a nap is eljött, 18 lettél! Megtanitottál csörgőlabdázni, Nélküled talán soha nem tudok biciklizni! Fantasztikus embereket és társaikat ( Pax, Sába) ismertem meg! Nagyon Boldog Szülinapot!!! Remélem még sokáig együtt!! –

Erika:
Két éve vagyok az Egyesület munkatársa, de úgy érzem mintha már sok -sok éve lennék. A változatos, sokszor hangulatos és vidám rendezvényeink közepette röpül az idő. A VGYSE felett is elszállt immár 18 esztendő! Szívből kívánom hogy még nagyon sokáig működni tudjon. Elnök Asszonnyal az élén!!!

Ági:
Kedves VGYSE!
Gondolataim a VGYSE-ről: Lassan egy éve már, hogy rábukkantam a VGYSE álláshirdetésére, ami véletlen volt, pedig tudjuk, “véletlenek nincsenek”. Azóta kiderült, hogy egyik az legjobb dolog az életemben, hogy egymásra találtunk az egyesülettel. Én hiszek abban, hogy sokkal hatékonyabb, ha az ember tisztelettel bánik a munkatársaival, és figyel rájuk, mintha parancsokat osztogatna. Márpedig a VGYSE- nél ilyen emberek vannak.
“Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes küzdeni.”
Hérakleitosz
Hát az én szememben ez a VGYSE.
Boldog születésnapot kívánok! Sajnos csak így virtuálisan

Ricsi:
Nem lehet egy szóval meghatározni, hogy számomra mit jelent a VGYSE. Viszont, ha még is meg kellene tennem, akkor a kihagyhatatlan jelzőt használnám. Leírnám, hogy nekem mit adott és mit jelent ez a társaság, ez a légkör, ez a sport, ez a szervezet. Az edzéseinken intenzív mozgásformába kóstolhat bele mindenki, aki mozogni vágyik. Legyen az illető kezdő, gyakorlott vagy csak hobbiszinten érdeklődő. Ezen felül a Csörgőlabda nagyon jól meg tudja szerettetni magát az emberekkel. Én nekem az egyik szívszerelmem a mai napig. Összekovácsolja az embereket, összehozza a látókat a látássérültekkel, csapatjátékossá tesz, koncentrációt, összpontosítást, figyelmet és megfeszített izmokat igényel, és idővel biztosít is a résztvevőknek. A VGYSE nem csak a Goalball-ról szól, bár az egyesület központi szerepét igen is az teszi ki. Szoktunk mi még járni bemutatókra is kisiskolásoktól kezdve, a nagy sulisokig bezárólag. Ezeket az alkalmakat személy szerint is nagyon kedvelem, hisz a gyerekek hangjából csak úgy árad a lelkesedés, az őszinte mosoly, olykor a móka és a kacagás is. Nagyon nyitottak felénk, a helyzetünk, és az ezekből adódó problémák felé. Még mindig nem csak ennyi, amit kínálni tudunk. Túrákat szervezünk, és mindenre nyitottak vagyunk, bármiben részt veszünk, ha hívnak bennünket. Évről-évre körbe bicajozzuk a Tisza-tavat tandembicó és látó segítség igénybevételével. Voltunk főzőversenyeken, meg rengeteg civil megmozduláson, szervezeteknek tartott programokon. A felsorolás így sem teljes, biztos vagyok benne, hogy kimaradtak dolgok. Sok ötletünk volt, van és lesz is még, amiket megfogunk együtt, egymással, egymásért valósítani. Ezért mondtam, hogy nem lehet egyszóval ezt leírni

Judit:
Két éve, hogy tagja vagyok az egyesületnek. Kiváló csapat, inspiráló emberek, fantasztikus célok és feladatok!
Még sok-sok születésnapot nekünk! – Nagy Judit társaságában.

„Kis” Kata:
Boldog szülinapot nekünk!
A mai napon nagykorúvá váltunk. Sok éve már annak, hogy összefújt minket a szél, s ezért nagyon hálás vagyok! Rengeteg közös mókázást élhettünk meg eddig közösen. Többször tandemeztünk a Tisza-tó körül, rengeteg csörgőlabda edzésen vettünk részt, egyetemi sportnapokat színesítettünk a programjainkkal, és a végtelenségig lehetne sorolni még az emlékeket. Szerintem … Továbbiak.

Moncsi:
Nincs szó, amivel kifejezheti ma hálámat, hogy családostul befogadott minket a szervezet. Segít és támogat, tartja bennünk a lelket, úgyhogy így nem is kívánhatnék mást, minthogy még sok sok 18 sikeres évet!

Beni:
Mit jelent/jelentett számomra a VGYSE?
Igaz, már lassan két éve nem vagyok konkrét tagja az egyesületnek, azonban 3 évig aktív tagja voltam a csörgőlabda csapatnak. Mit is jelentett számomra ez a 3 év? Az egyesületnél töltött idő szinte egybeesett az egyetemi tanulmányaimmal is, így Eger nekem egyenlő a csörgőlabdával és a VGYSE-vel.
Pontosan ugyanúgy emlékszem az első edzés pillanatára, mint az utolsóra, amikor is fájó szívvel, de ott kellett hagynom a csapatot, a csörgőlabdát és nem mellesleg jó a barátokat is. Az első alkalomra vak ismerőseim által jutottam el. Emlékszem, mikor nézőként ott álltam a partvonalon arra gondoltam, hogy hát mi nehéz lehet ebben a sportban? Fel kell állni gurítani majd vissza ülni. Mindenkinek megy. Ez a gondolat mind addig tökéletesen megállta a helyét, amíg fel nem vettem a teljesen sötét szemüveget és beküldtek a pályára, hogy na hát akkor tessék! Mondhatni a világomat nem tudtam. Azt se tudtam, merre van az arra. Ez az érzés már csak akkor lett kegyetlenebb mikor ráeszméltem, hogy így kell majd kivédenem a felém érkező labdát is. Az eltelt kétszer 12 perc után egyszerre két fura érzés volt bennem. Egyrészt, hogy hát ez valami kegyetlen nehéz, másrészt pedig, hogy ezt csinálni akarom. Az edzések során rengeteg nagyon jó kedvű és lelkű sorstársammal ismerkedtem meg. A csapaton belül rengeteget segítettünk egymásnak, mindenki ott, ahol a legjobban tudott. Voltak olyan társak is, akikkel az edzéseken kívül is remek kapcsolatot ápoltunk, így elmondható, hogy a csodás 3 évnek köszönhetően nem csak sporttársakat de barátokat is kaptam.
Az első bajnoki fordulók hihetetlen élményt adtak még akkor is, ha sikereink nem igazán voltak, mivel ellenfeleink nem a mi képességeinknek megfelelő szinten voltak (sokkal profibbak voltak nálunk). Egy évvel később ez az erőviszony rendeződött és így mi is labdába tudtunk rúgni a bajnokin, akarom mondani labdába dobni. Sajnos mivel minden szezonban cserélődtek a csapattársak, így sosem tudtunk egy teljesen jól összeszokott csapatot felépíteni, de ennek ellenére az utolsó csapatban töltött évem alatt sikerült egy ezüstöt elhoznunk a bajnokiról.
Ha összegeznem kellene, hogy mit is jelent vagy jelentett nekem ez a 3 év így tudnám leírni. Szerelem/Szeretet, Sport, Barátságok
Szerelem/szeretet azért mert, azzal a személlyel/személyekkel lehettem együtt akiket szerettem. Szeretet azért, mert azt csinálhattam amit szeretek. Barátok azért, mert csodás embereket ismerhettem meg egyedi személyiséggel és élettörténettel. A Sport pedig magától értetendő.
A VGYSE olyan, mint egy nagy család, amelybe mindig jönnek új rokonok és van, hogy mennek el régiek, de visszatérni mindig jó.

Szandi:
2018. tavaszán a bélapátfalvi iskolában tartottunk esélyórát, ahol nagy öröm volt látni a gyerekek nyitottságát a közös beszélgetésekre és játékokra. Kívánom, hogy sok ilyen élményben legyen még része az egyesületnek!

Mirus:
Az egyesület életéről nem nagyon tudok mit írni, mert én “csak” csörgőlabdaztam itt, de köszönöm ezt a két évet is nagyon!

Judit:
Először 2005-ben találkoztam a szervezettel a csörgőlabda kapcsán. Testvéreimmel sportolási lehetőséget kerestünk látássérültként, és így találkoztunk a VGYSE-vel. Szorgalmasan jártunk az edzésekre, nagyon szimpatikus volt a társaság, és baráti kötődés kezdett kialakulni a többiekkel, már nem csak sportoltunk hanem egyéb más programokat is szerveztünk közösen. 2009-ben jött a lehetőség arra, hogy együtt is dolgozhassunk. Ez a 15 év, melyet ebben a közösségben tölthettem, számomra nagyon meghatározó. Azt mondhatom, hogy köztetek nőttem fel, tanultam sokat magamról, az életről, rengeteget tapasztalhattam és azt kívánom, hogy ez még nagyon sokáig így folytatódjon! Ebben a kritikus helyzetben sajnos nem tudunk szülinapi bulit csapni, de remélem pótoljuk, tehát addig is virtuálisan kívánok boldog 18. szülinapot VGYSE!
Jutka:
Én csak azért nem írtam, mert nagyon kevés időt töltöttem Veletek,de nagyon szép emlékeket őrzök.Sokat tanultam Tőletek,az elfogadást,türelmet és még sorolhatnám.Szívembe
zártalak Benneteket és szeretettel gondolok az együtt töltött időkre.Ölellek Mindenkit szeretettel,ad át ölelésem a tagoknak,bár most csak szóban.Szép
napot kívánok nagy öleléssel.

Icu:
Kicsit megkésve de Nagyon Boldog 18.Szülinapot kívánok a VGYSE-nek. Sanyinak megbocsájtok hogy engem a kis versikéből kihagyott ennek az lehet az oka hogy Én csak villámlátogatást tettem Nálatok! /2év3hónap /De meg kell mondanom nagyon jól éreztem magam a VGYSE – ben. Köszönöm hogy általatok megtanultam más szemmel nézni a világot! Sok új dolgot és új embereket ismerhettem meg! Köszönöm még egyszer hogy Veletek dolgozhattam és nem fogom elfelejteni ezt az időszakot! Puszi mindenkinek! Vigyázzatok Magatokra!